Egerben, a Királyszéki városrészben áll egy hangulatos tornácos ház. Háttérben, a völgyben látszik a sok apró ház, távolabb a Mátra csúcsai. Itt élt és alkotott élete utolsó évtizedében az "egri remete", Gárdonyi Géza, a magyar irodalom egyik jelentős írója, iskolánk névadója.
Ha rá gondolunk, az egri vár egykori hősei jutnak eszünkbe, akiknek emberi nagyságát, a haza iránti önzetlen szeretetét Gárdonyinál megragadóbban senki nem hagyta örökül ránk.
Ki volt, hogy élt, mit hagyott ránk az "egri remete"?
Édesapja, Ziegler Sándor legendás résztvevője volt az 1848-as szabadságharcnak. Gépészmester, egy bécsi vasgyár tulajdonosa, aki ezt a vagyonát áldozza fel, és Pesten, a Váci úton fegyvergyárat létesít. Fegyvereket gyárt Kossuth hadseregének. A világosi fegyverletétel után menekülnie kell. Bécsen át Budára, majd szülőföldjére, a Sopronhoz közeli Nemeskérre megy. Itt saját keresztapja, Erdélyszky Mihály- feljelenti a hatóságoknak. Az a bécsi gyáros mentette meg hamis igazolványokkal, akinek a gyárát eladta.

Az édesapa, amikor életéről mesélt gyermekeinek a magyar történelem legdicsőbb napjairól számolhatott be személyes élményként.
Petőfi Sándorral jó barátságban élt.

Az édesanya, Nagy Teréz alacsony termetű, szabályos madonnaarcú, az anyai szeretet megtestesítője. Kevés szó esik róla a családi krónikában, de mindenütt ott érezzük őt is a háttérben, ahogy a meleg otthon megteremtésén szorgoskodik.

Gárdonyi Géza második gyermekként született a családban. Összesen heten voltak testvérek, írónk kivételével gyermek-, illetve ifjúkorukban meghaltak.

1863. augusztus 3.- án reggel 8 órakor Agárdon született Gárdonyi Géza. A család egyik uradalomból a másikba vándorolt, mivel az édesapa gyakran változtatta gépészként munkahelyét. 12 állomáshelyen fordult meg családjával. Gárdonyi Géza a sok költözködés miatt gyakran változtatta iskoláit.