A tevékenységek megszervezésének kerete: a napirend.
A gyerekekre nagy ha

tással van a feszültségtől mentes együttlét, az oldott hangulat, az óvónő érzelemgazdagsága, az óvoda életének átgondoltsága.

• A csoportonkénti szervezésnél figyelembe vettük a gyermekek alapvető szükségleteire, gondozásukra, ápolásukra fordítható időszükségletet. Érvényesüljön, már a tervezésben is a folyamatosság, rugalmasság.
• A gyerekek mozgás lehetőségeire, edzésére külön időkeretet kell biztosítani, és ez vonatkozik a délutáni pihenésre is, mert ez élettani szükséglet.
• Leghosszabb időt biztosítunk a játékra. Napirendünket úgy kívántuk összeállítani, hogy naponta 5-6 órát fordítsunk a semmivel nem helyettesíthető játékra.

Tevékenységi formák a néphagyomány-ápolás jegyében
Vers, mese, dramatikus játék, mondókák, énekes játékok, csúfolók, közmondások, stb.
Rajz, mintázás, kézimunka:
Tárgykészítés, fonás, szövés, sodrások, természetes anyagok felhasználása, agyagozás, nemezelés, mézeskalács sütés.

A környezet tevékeny megszerettetése:
Találós kérdések, időjóslások, jeles napok.

Mozgás, mozgásos játékok:
Sport és ügyességi játékok, néptánc

Jeles napok az óvodában:

Szüret: közvetlen élmények, szüretelés, préselés, mulatság.
Advent: Borbála, Mikulás, Luca nap. Karácsony várás, hangulati előkészítés, adventi koszorú készítés, gyertyák.
Karácsony: Ünnepi készülődés, a csoportszoba díszítése, fenyőfa díszítés, vendégek hívása, várása.
Farsang: A farsanghoz kapcsolódó népszokások, időjóslások.
Húsvét: Az ünnephez kapcsolható hagyományápolás, tavaszvárás, időjóslások.
Május elseje: Májusfa a hozzá kapcsolható népszokások.
Pünkösd: Az ünnephez kapcsolódó hagyományápolás, pünkösdi királyné választás, pünkösdölő.

Minden jeles napot egy hosszabb előkészület vezet be. Minden csoportban az óvónők, a gyerekek kíváncsiságát
kielégítve biztosítanak változatos előkészületi tevékenységeket. A tevékenységek "csúcsa" maga a jeles nap,
melyen csoportonként vagy együttesen vagy, a szülők, vendégek bevonásával ünnepelünk.
A hagyományápolása közben történő együttjátszás, közös tevékenység, munkálkodás, örömtelivé, izgalmassá
teszi a várakozás időszakát. Maga az ünnep is vidám hangulatú, felszabadult, kellemes együttlété válik ezáltal.

Programunk tevékenységformái:

A játék:
" A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze."

Feladatok:

• A játékhoz szükséges feltételek biztosítása.
• A környezetből szerzett gyermeki benyomások feldolgozásának biztosítása a szabad játékban és a játékba integrált tanulás során.
• A gyermek beszédkészségének a fejlesztése a játékban.
• Az óvónő játéksegítő módszerei. A játék tartalmának, minőségének alakítása, a gyermek egyéni sajátosságaihoz alkalmazkodva az óvodás gyermek legfejlesztőbb tevékenysége.

A belülről indított játéktevékenység célja a kisgyerek szabad képzettársításának elősegítése. A játék egy bizonyos tükör, amely sajátosan adja vissza a gyerek érzelmi és gondolatvilága fényén áttört-, a felnőtt világból való benyomásokat, élményeket. Feladatunk, hogy a játék minél sokrétűbb tájékozódó tevékenységgé váljon.

A játékhoz szükséges feltételek biztosítása:
Arra törekszünk, hogy a nap nagy része játékkal teljen el, és ehhez teremtsük meg a nyugodt, tartalmas játék feltételeit. A csoportszoba a játék szabadon alakítható színtere, tetszés szerint átrendezhető. A gyermek szabadon
dönthet abban, hogy kivel, milyen játékot választ és milyen témát dolgoz fel. Az eszközök bármire felhasználhatók, a szabadság határai mindaddig terjednek, amíg a másik gyermek érdekei nem sérülnek.
A játékos légkört segíti a sok új ötlet, a kellő időben nyújtott segítség, a megerősítés. A kreatív légkör segíti a gyerekek ötleteinek szabad áramlását, a másik gyermek meghallgatását, az alkotó együttműködés kialakulását. A szabad játék során a gyerekek feszélyezettség nélkül, önállóan, vagy társaikkal tudnak játszani.
Az óvodapedagógus által kezdeményezett játékokba szívesen kapcsolódnak be a gyermekek. Ezek a játékok nevelési célzatú, tanulási tartalmat hordozó játéktevékenységek, melyekben a gyerekek önkéntes alapon vesznek részt.

Szabályaink a játékhoz:
A kialakított mesesarok a bábozás, a dramatizálás helye is. Itt vannak s "szerepvállalás" kellékei is. A rajzolásnak, festésnek, szövésnek, ragasztásnak, textil, csuhé, stb. tevékenységeknek állandó helyet jelöltünk ki. A játszóhely, a játékeszköz azoké, akik azt először birtokba vették. A játszó csoporthoz kérésre csatlakozni lehet, de az elutasítást is el kell tudni fogadni. A játékeszközök szabadon levehetők a polcról, egymásnak átadhatók, a tevékenység befejezte után a helyükre kell, hogy kerüljenek.
A gyermekek játéktere megnövekedik az udvaron. Itt van lehetőség a nagymozgásos tevékenységek végzésére. Ösztönöznünk kell a gyermekeinket, hogy minél többet mozogjanak, és segítsük az udvari szerepjáték kibontakozását.

Játékba integrált tanulás:

A hetirend minden korcsoport számára alkalmazható. A szervezett tanulás időtartama változó:
3-4 évesek: naponta összesen: 30 – 35 perc
4 -5 évesek: naponta összesen: 40 – 45 perc
5 – 6 – 7 évesek: naponta összesen: 60 – 65 perc

Tervezett tevékenységek közül:

Kötelező: mozgás, mozgásos játékok, mozgásos percek, énekes játékok és a séta alkalmával tervezett környezet megismerése és megszerettetésére nevelés.
Közvetve kötelező: vers-mese, dramatikus játék
Kötetlen: rajz, mintázás, kézimunka, ének-zene, a környezet megismerése és megszerettetésére nevelés.

A szervezett tevékenységek tanulás formái

A tanulási módszerek megválasztásában a gyerekek életkori sajátosságai, testi-lelki állapota, érdeklődése, kíváncsisága a meghatározó.

• Módszereinkben törekszünk a változatosságra, a játékosság biztosítására. A játékosságot egészítse ki a tapasztalatszerzés, a gyűjtögetés, elemzés, rendszerezés.
• Az élmények elmondása, a szülők bevonása a gyűjtögetésbe, a tanulási folyamatba -mind ez segíti az együttnevelést.
• Az önálló feladatmegoldások, a megbízások adása, az ellenőrzés, önértékelés - mind hasznos módszerek.

Feladataink: Módszertani kultúránk kiművelése, fejlesztés! A gyermekek az önfeledt tevékenységükhöz sok buzdítást, dicséretet, pozitív megerősítést kapjanak. A gyerekek konkrét tevékenységét, cselekedetét emeljük ki, alkalmazzuk a differenciált, árnyalt értékelést. Jutalmazásuk legyen a simogatás, a mosoly, a testközelség, a mimika, a szóbeli közlés, stb. A tanulási szokások kialakításában a kezdettől legyünk következetesek, hogy a folyamatban a kívánatos magatartás alakuljon és fejlődjön ki.

Minden program annyit ér, amennyit megvalósítunk belőle!