Az iskola székhelye: 3842 Halmaj, Fő út 17.

Minden oktatási és nevelési intézmény életét befolyásolja székhelyének földrajzi helyzete; történelmi, néprajzi és kulturális múltja; a település gazdasági, foglalkoztatási és szociális lehetőségei; az ott élő emberek beállítottsága, tenniakarása.

Halmaj 1800 fős település Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Cserehát dombvidék és a Hernád magaspart által határolt Hernád-völgyben fekszik. Kedvező közlekedésföldrajzi helyzetét a Miskolc-Kassa vasútvonal, a 3.sz. főútvonal, valamint a Kázsmárk és Kiskinizs felől befutó utak csomópontjai biztosítják. A völgyi helyzet természetesen együtt jár a Hernád folyó, a Bársonyos malomcsatorna és a Vasonca patak árvízveszélyeivel.

Történelmi szempontból Halmaj a török kori elnéptelenedést kivéve része volt a Lengyelország felé irányuló fontos kereskedelmi útvonalnak. Az 1860. évi vasútépítés újabb lendületet adott a területnek. A trianoni döntést követően - ami az abaúji központ elcsatolásával járt - településünket az 1960-70-80-as évek beköltözési hulláma megerősítette. A jó közlekedési ponteciát, a borsodi gyárak viszonylagos közelsége, a helyi gondos mezőgazdasági termelés vonzóvá tették Halmajt a környező települések fiatalabb generációi számára. E lendület sajnos a rendszerváltozás után megtört. A foglalkoztatási problémák a szociális feszültségek egyik jelentős forrása lett. Szerencsére, néhány újabb vállalkozás és a község önkormányzata jelentős sikereket érnek el a problémák csökkentésében.

Az iskola története

Halmaj kulturális és művelődésbeli fejlődése párhuzam a állítható a település lakosságának növekedésével; gazdasági, közlekedési és közigazgatási vonzerejének erősödésével. A fejlődés motorja mintegy két évszázaddal ezelőtt természetesen Halmajon is az iskola lett.

A történelemből jól ismert gróf Andrássy család településünk kulturális és hitéletében is maradandót alkotott. 1800-1801-ben a család támogatásával megépült Halmaj egyetlen műemlék épülete, a Szent István Római Katolikus Templom. E tevékenységet egy iskolaház építésével folytatták. Gróf Andrássy István és felesége, Festetich Mária mecénási tevékenysége gyümölcseként 1817-ben megnyitotta kapuját az első iskolaház, melynek első tanítója Edelényi István lett. Akkoriban a tanító iskolamesteri, kántori és orgonista tevékenységet egyaránt ellátott.

Az 1829. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerény körülményekről, de folyamatos működésről és lelkiismeretes tanítói tevékenységről számol be.

A 19. század középén már 65 fő volt az iskolás korú (6-12 éves) gyerekek száma, ebből sajnos - a családok szegénysége és a gyermekmunka nélkülözhetetlensége miatt - csupán 27 fő járt folyamatosan iskolába (20 fiú, 7 lány). Ekkor a tanító tevékenysége az urasági birtokon ellenőri tevékenységgel bővült, sőt a jegyzői hivatal vezetését is ő látta el. Az 1852-es iskola - összeírás még mindig rossz állagú iskolaépületről és hiányos berendezésről tanúskodik.

A Kiegyezést követő évig, 1868-ig iskolánk római katolikus felekezeti iskolaként működött, azt követően, a reformtörvények következtében elemi népiskola lett.
Az 1881-es és 1901-es feljegyzések még mindig egy tanító tevékenységéről tanúskodnak.

Az 1929. év jelenti a következő mérföldkövet az iskola életében: egy tanító házaspár két tanteremben végzi a 6 évfolyam tanítását. Ettől az évtől már 2, egymástól távolabb eső épületben folyik az oktató-nevelő munka: a halmajiak által "templom melletti" iskolának nevezett épületben az alsó tagozatosok, míg az ún. "magtár melletti" iskolában felső tagozatosok kaptak helyet. A tanítók igazi lámpásai voltak a falu szellemi életének: népművelő előadásokat tartottak, dalkört vezettek.

A tanulói létszám lassan növekedett vagy stagnált, 1936-ban 129 tanuló elhelyezéséről és neveléséről kellett gondoskodni.

A II. világháborút követően a feljegyzések folyamatos tanulói és tanítói létszámnövekedésről, valamint osztálytermek számának bővüléséről számolnak be, ami örömteli problémának számított a falu életében.
- 1948 - 157 tanuló - 3 tanerő - 3 osztályterem
- 1959 - 207 tanuló - 8 tanerő - 3 osztályterem
- 1966 - 300 tanuló - 10 tanerő - 3 osztályterem
A legutóbbi számsor már nem csupán a halmaji tanulók létszámát mutatja, hiszen a közigazgatási és iskolai körzetesítés következtében a 80-as évek elejéig a kiskinizsi, nagykinizsi és szentistvánbaksai tanulók számára is a halmaji iskola lett az "alma mater". Megkezdődött a mai többgenerációs iskola kialakítása. Megépült a 3 tantermes K-Ny-i szárny, mely 1970-ben egy 2 tantermes É-D-i szárnnyal bővült. 1978-ban e szárny déli folytatásába átadásra került a 4 tantermes, tanári szobás épületrész (mai főbejárat). Szükségességét indokolja, hogy a 70-es évek végétől majdnem 2 évtizeden át a csobádi gyerekek is ez iskola bejáró tanulói. Ekkor a tanulói létszám meghaladja a 330 főt.

1989-től iskolánk saját tornateremmel, 1990-től saját iskolakonyhával, ebédlővel büszkélkedhet. 1995-től Gárdonyi Géza iskolánk névadója. 1999-ben az 1970-es szárny fölött emelet ráépítéssel 2 új tanteremmel - nyelvi labor és ma már magyar szaktanterem - bővült iskolánk, melyet 2005-ben 2 modern számítástechnika terem építése követett.